12.rész
Diamond(special)
A bárban Hayley szülinapján
- Kéne még egy kör, nem gondolod? -raktam le poharamat a kis bár asztalra. Hogy mikor lettem ilyen magabiztos nem tudom, lehet hogy csak pár perce amikor kimentem a mosdóba és saját tükörképemhez beszéltem olyanokat mondva: - "Szedd össze magad, mert egy félisten vár rád odakint és tuti, hogy nem a gyáva kislányok, hanem a belevaló erős nők jönnek be neki!" meg ilyeneket, hogy: "Vááááá, hogy történhetett ez? Most kimész, és nem sírod el magad!" "Ne bámuld folyamatosan, mert az elég fura...Mármint engem biztos idegesítene." De végül megszívtam magam magabiztossággal és kiléptem fekete, hátul kivágott, elől csipkés combközépig érő ruhámba. Hajam össze volt fogva lófarokba aminek vége súrolta csupasz hátam lapockáit, ezért nem tudtam beletúrni, amit ilyen idegesen csinálni szoktam. Nem tudom, hogy, na jó de, az alkohol miatt felengedtem magam, miután megittam Brandy-met.
- Nem akarsz inkább táncolni? Közben folytathatnánk a beszélgetést - vetette fel az ötletet Luke, aminek nagyon is örültem, mivel már kezdtem pörögni.
- DE! - kiáltottam talán túl lelkesen, amin elnevette magát.
Egy lassabb szám ment épp, ezért csak átkarolt és úgy ringatóztunk a zenére.
- Most mondhatnám, hogy mesélj magadról, de az olyan sablonos lenne, ugye?- húzta el a száját. Ki gondolta volna, hogy neki is nehezére esik az ismerkedés - Úgyhogy mesélj magadról, 3 érdekes vagy furcsa dolgot!
- Teljesen igazad van, sokkal jobb ha így kezdünk, huh, kell egy kis idő -mellkasára vándorolt a tekintetem, amiből látszott egy kis rész legombolt inge miatt. De nehéz lesz így koncentrálni! - Az első dolog ami eszembe jut, hogy az első macskámat Fűnyírónak neveztem el, mert egyszer láttam, hogy füvet eszik és elneveztem így.
- Most komolyan! Fűnyíró? - nevetett ki.
- 4 éves voltam - magyaráztam - Naa jó, második dolog.Egyszer sétáltam hazafelé az utcán általános iskolás koromban és lelógott egy vezeték egy villanypóznáról én meg nem vettem észre és szépen belesétáltam. Nagy feszültségű áram volt, de túléltem - mutattam fel mindkét hüvelyk ujjamat vigyorogva.
- Te bolond vagy és pozitív - mosolyodott el még jobban.
- Azért csapott belém az áram, mert negatív volt. Bocsi, szerettem a természettudományokat.
- Ez nem volt vicces - jelentette ki, de az arca nem erről árulkodott.
- Harmadik dolog, pedig, van egy ikerbátyám, akivel minden évben kétszer találkozom és lenyomunk egy Monopoly-t a szüleinkkel. Ez ilyen szokássá vált - vontam meg a vállam.
- És ki szokott nyerni? - nézett a szemembe, amitől egy picit el is felejtettem, hogy egyáltalán kérdezett valamit.
- Én, természetesen - suttogtam, miközben próbáltam máshova nézni. - Nagyon jó vagyok benne.
- Engem nem fogsz tudni legyőzni.
- Majd meglátjuk. Ezennel kihívlak egy Monopoly partira - néztem rá határozottan.
- Elfogadom a kihívást - mosolygott a szája piercinges oldalával, majd elkomolyodott.
- Mi a baj? - vontam össze a szemöldököm, hirtelen hangulatváltása okán.
- Anyumnak vannak elvárásai velem kapcsolatban... Mármint támogatja a karrierem meg minden, félre ne értsd, csak már azért szeretné, ha fejleszteném a magánéletem - köszörülte meg a torkát az utolsó szó kimondása közben.
- Vagyis szeretné, hogy legyen barátnőd - bólintottam.
- Öhm, igen. Azt hiszem - szorította meg a derekamat, idegességében, de ez olyan jól eső nyögést akart kiváltani belőlem, hogy úgy kellett visszafojtsam
- Nyugodj meg, orvosoljuk a helyzetet és még ma este találunk neked egy megfelelő személyt a feladatra- simítottam meg a karját nyugtatólag, mire felnevetett.
- Erre nagyon kíváncsi vagyok. Hogy akarod kezdeni? - túrt bele szőke hajába, ami még ezután is jól nézett ki.
- Először is üljünk le... Oda! - kerestem egy kiváló helyet a barátnőjelölt kereséshez. - Gyere már! - fogtam meg a kezét, miközben koncentráltam, hogy a feladatra figyeljek, ne az érzéseimre. - Most pedig kiválasztunk egy szinglinek kinéző lányt. Mit szólnál ahhoz a vöröshöz ott? - biccentettem egy magas vörös, valószínűleg modell lány felé, akinek nagy barna szemei voltak, amit ki is hangsúlyozott sminkjével és bézs színű testre tapadó ruha volt rajta, ami kiemelte előnyös testrészeit. Minden bizonnyal Luke-hoz hasonló fiúk álma egy ilyen lány.
- Oké... Mit akarsz csinálni? - rágta szája szélét, félig mosolyogva.
- Én? Én semmit, neked kell felkérned táncolni, esetleg meg hívni egy italra, majd egy pár perccel később közelebb megyek és, ha valami nem jól sülne el, akkor ott leszek - paskoltam meg a vállát.
- Mi van? Ne már - ráncolta a homlokát, de ahogy látta utasító arckifejezésem elindult.
A lány mosolyogva kezet fogott vele, majd látszólag örült, hogy társaságra akadt. Odasétáltam nem messze tőlük, majd megpillantottam Calum-ot, ahogy épp nagyban flörtölt egy lánnyal, akinek az arca olyan színűre pirult, hogy azt hihetted volna, hogy maszkban van, vagy nem is tudom. Calum meglátott és közelebb jött, természetesen a lánnyal együtt.
- Szia Dia, csak szólni jöttem, hogy Hayley meg Ashton már leléptek, mert Hayley rosszul lett - mondta miközben intett a pultosnak- 2 vodka narancsot légyszíves - adta le a rendelést.
- Mi?! Rosszul lett? - döbbentem meg, mert Hayley nem az a rosszul levős típus.
- Igen, de ne aggódj Ashton ott van vele. Nem lesz semmi baj - rakta a kezét vállamra, majd el is vette onnan, mert kész lett az itala - További, jó szórakozást! - hagyta el az asztalt a szöszivel.
Vajon mi lehet Hayley-vel. Lehet, hogy ez nem legjobb barátos viselkedés, de megbízom Calum-ban és Ashton-ban is. Láttam, hogy néz Hayley-re, biztos, hogy vigyáz rá.
- Szia, felvidíthatlak valamivel?- ült arra a helyre ahol nem rég még Calum ült, egy fekete hajú, fekete szemű férfi, de iszonyú fehér bőrű, ami erős kontrasztot alkotott.
- Helló - néztem rá furán, tekintve, hogy a bemutatkozása enyhén furcsa volt.
- Fel tudlak vidítani - nevetett olyan hangon, amilyen hangot a zebra ad ki, majd elkezdte simogatni a combomat, mire elhúztam onnan.
- Hagyj békén! - álltam fel, majd a szememmel Luke-ot kezdtem keresni.
Épp Ő is felém jött, nyomában a vörössel.
- Hála az égnek itt vagy! - vágott hálás fejet - Danielle, ő itt Diamond, a kollégám - könyörgött szemeivel Luke, hogy vegyem a lapot.
- Szia, Diamond Raver - fogtam kezet vele, miközben mosolyt varázsoltam arcomra. - Mi történt pontosan, Luke?
- Mr Johnson nem akarja elfogadni az üzletet - sóhajtott - muszáj meggyőznünk, még ma este.
- Micsoda? Ez a csávó megzakkant? Az egyik legjobb üzletet ajánlottuk neki, hogy ne kerüljön sor a tárgyalásra.
- Rohannunk kell, örülök, hogy találkoztunk - puszilta meg a lányt az arcán, majd kifele kezdett menni, én meg utána.
- Mit csinálsz? - kértem számon nevetve, mikor már kiértünk.
- Taperoló gép.
- Micsoda? Nem értelek.
- Egyfolytában taperolt, nem bírom az ilyen lányokat -vonta meg a vállát - Nem vagy éhes, rendelhetnénk pizzát.
- Most megtudnék enni egy egész disznót is, úgyhogy benne vagyok.
- Én is így gondoltam - nézett a szemembe elgondolkozva. - Akkor irány a Hemmings lakás!
- Anyumnak vannak elvárásai velem kapcsolatban... Mármint támogatja a karrierem meg minden, félre ne értsd, csak már azért szeretné, ha fejleszteném a magánéletem - köszörülte meg a torkát az utolsó szó kimondása közben.
- Vagyis szeretné, hogy legyen barátnőd - bólintottam.
- Öhm, igen. Azt hiszem - szorította meg a derekamat, idegességében, de ez olyan jól eső nyögést akart kiváltani belőlem, hogy úgy kellett visszafojtsam
- Nyugodj meg, orvosoljuk a helyzetet és még ma este találunk neked egy megfelelő személyt a feladatra- simítottam meg a karját nyugtatólag, mire felnevetett.
- Erre nagyon kíváncsi vagyok. Hogy akarod kezdeni? - túrt bele szőke hajába, ami még ezután is jól nézett ki.
- Először is üljünk le... Oda! - kerestem egy kiváló helyet a barátnőjelölt kereséshez. - Gyere már! - fogtam meg a kezét, miközben koncentráltam, hogy a feladatra figyeljek, ne az érzéseimre. - Most pedig kiválasztunk egy szinglinek kinéző lányt. Mit szólnál ahhoz a vöröshöz ott? - biccentettem egy magas vörös, valószínűleg modell lány felé, akinek nagy barna szemei voltak, amit ki is hangsúlyozott sminkjével és bézs színű testre tapadó ruha volt rajta, ami kiemelte előnyös testrészeit. Minden bizonnyal Luke-hoz hasonló fiúk álma egy ilyen lány.
- Oké... Mit akarsz csinálni? - rágta szája szélét, félig mosolyogva.
- Én? Én semmit, neked kell felkérned táncolni, esetleg meg hívni egy italra, majd egy pár perccel később közelebb megyek és, ha valami nem jól sülne el, akkor ott leszek - paskoltam meg a vállát.
- Mi van? Ne már - ráncolta a homlokát, de ahogy látta utasító arckifejezésem elindult.
A lány mosolyogva kezet fogott vele, majd látszólag örült, hogy társaságra akadt. Odasétáltam nem messze tőlük, majd megpillantottam Calum-ot, ahogy épp nagyban flörtölt egy lánnyal, akinek az arca olyan színűre pirult, hogy azt hihetted volna, hogy maszkban van, vagy nem is tudom. Calum meglátott és közelebb jött, természetesen a lánnyal együtt.
- Szia Dia, csak szólni jöttem, hogy Hayley meg Ashton már leléptek, mert Hayley rosszul lett - mondta miközben intett a pultosnak- 2 vodka narancsot légyszíves - adta le a rendelést.
- Mi?! Rosszul lett? - döbbentem meg, mert Hayley nem az a rosszul levős típus.
- Igen, de ne aggódj Ashton ott van vele. Nem lesz semmi baj - rakta a kezét vállamra, majd el is vette onnan, mert kész lett az itala - További, jó szórakozást! - hagyta el az asztalt a szöszivel.
Vajon mi lehet Hayley-vel. Lehet, hogy ez nem legjobb barátos viselkedés, de megbízom Calum-ban és Ashton-ban is. Láttam, hogy néz Hayley-re, biztos, hogy vigyáz rá.
- Szia, felvidíthatlak valamivel?- ült arra a helyre ahol nem rég még Calum ült, egy fekete hajú, fekete szemű férfi, de iszonyú fehér bőrű, ami erős kontrasztot alkotott.
- Helló - néztem rá furán, tekintve, hogy a bemutatkozása enyhén furcsa volt.
- Fel tudlak vidítani - nevetett olyan hangon, amilyen hangot a zebra ad ki, majd elkezdte simogatni a combomat, mire elhúztam onnan.
- Hagyj békén! - álltam fel, majd a szememmel Luke-ot kezdtem keresni.
Épp Ő is felém jött, nyomában a vörössel.
- Hála az égnek itt vagy! - vágott hálás fejet - Danielle, ő itt Diamond, a kollégám - könyörgött szemeivel Luke, hogy vegyem a lapot.
- Szia, Diamond Raver - fogtam kezet vele, miközben mosolyt varázsoltam arcomra. - Mi történt pontosan, Luke?
- Mr Johnson nem akarja elfogadni az üzletet - sóhajtott - muszáj meggyőznünk, még ma este.
- Micsoda? Ez a csávó megzakkant? Az egyik legjobb üzletet ajánlottuk neki, hogy ne kerüljön sor a tárgyalásra.
- Rohannunk kell, örülök, hogy találkoztunk - puszilta meg a lányt az arcán, majd kifele kezdett menni, én meg utána.
- Mit csinálsz? - kértem számon nevetve, mikor már kiértünk.
- Taperoló gép.
- Micsoda? Nem értelek.
- Egyfolytában taperolt, nem bírom az ilyen lányokat -vonta meg a vállát - Nem vagy éhes, rendelhetnénk pizzát.
- Most megtudnék enni egy egész disznót is, úgyhogy benne vagyok.
- Én is így gondoltam - nézett a szemembe elgondolkozva. - Akkor irány a Hemmings lakás!